Amit a seregélyről tudni érdemes

A seregély rendkívül jól alkalmazkodó, csapatokban élő madár, mely főként a szőlő- és gyümölcsültetvényekben okoz jelentős kárt.

Főbb jellemzői:

• Hazánkban honos és itt telelő madárfaj, de nálunk északabbra fekvő országokban vannak vándor fajai is, melyek a telet déli országokban töltik, ezek a telelőhelyre utazó éhes seregek megpihennek és ilyenkor megtámadják nálunk az őszi termésekeket.
• Rigó nagyságú madár, a fiatalabb egyedek barnás tollazattal, az idősebbek sötét tollazattal, has tájékon pettyezett mintával rendelkeznek.
• Változatos helyen fészkelnek, előnyben részesítik a nádasokat, de a ligetes területtől az erdőszélen át a városi környezetben egyaránt megtalálják fészkelő helyüket.
• Odúlakó, fészkét főként fák odvába rakja, de megfelelnek a parti üregek, épületek zugai is.
• Táplálkozásukat illetően mindenevők: főként rovarokat, gerincteleneket fogyasztanak ezért hasznos részei a természetnek, de bogyókat, érett és éretlen gyümölcsöket is esznek, nagy kárt okozva ezzel az ültetévenyeken. Napi élelem adagjuk kb. 60 g, de ha figyelembe vesszük, hogy több ezres csapatban repülnek, akkor ez már jelentős elfogyasztott mennyiséget jelent, és ennél sokkal több a termés leverésével, csipkedésével okozott kár mértéke. Táplálékukért a fészkelőhelyüktől akár 30-40 km távolságra is képesek elrepülni.

A seregély elleni védekezés módszerei:

1.    Hálós takarás:

A jól kihelyezett háló eredményes megoldás lehet, de jelentős munkaerő-ráfordítással és kiadással (hektáronként akár 100 EFt-os költséggel) járó megoldást jelenthet a szőlőkben, és számolni kell azzal is, hogy akadályozza a növénygondozást, időben kell helyezni, gondoskodni kell, hogy a vadállatokat ne veszélyeztesse, a termés szellőzzését biztosítsa, stb. Fontos lehet a háló minősége, időjárás-állósága is, bár általában 4-5 év alat elhasználódnak.

2.    Távoltartás fizikai eszközökkel

A gyakorlatban számos ilyen jellegű módszerrel próbálkoznak (csillogó tárgyak huzalra kihelyezése, ember alakú madárijesztő, lufi, stb. kirakása), de a madarak nagyon hamar felismerik, hogy ezek nem jelentenek valós veszélyt, mindazok mellett bizonyos időjárási körülmények között a madarak nem is látják.

Ugyanez igaz a hang alapú riasztó eszközökre (pl. hangágyú, ultrahangos berendezésekre) is, amelyek egyrészt zavarják az emberek nyugalmát, hatótávolságuk korlátozott, emberi erőforrás szükséges a működtetésükhöz és könnyen hozzászoknak a madarak, sőt gyakran  felismerik azt is, hogy ahol hanghatással védik a termést, ott élelem van számukra.

3.    Távoltartás kémiai, biológiai eszközökkel

Külföldön próbálkoztak olyan megoldásokkal, hogy a seregélyek távoltartása érdekében különböző kémiai- és bioanyagokkal kezelték a védendő ültetvényt, hogy ne legyen a madarak számára vonzó, de ezek számos probémát vetettek fel (rövid távú megoldás, ízhatást befolyásolták), ezért nem terjedt el hazánkban.

4. Mozgó lézerfénnyel történő távoltartás

Nemzetközi tapasztalatok igazolják, hogy a változó irányban és folyamatosan mozgó lézerfény az egyetlen módszer, amely képes nagy területet emberi beavatkozás nélkül védetté tenni/lefedni és a seregélyek nem tudnak hozzászokni a folyamatosan mozgó zöld színű fénycsóvához, azt ösztönösen állandó veszélyforrásnak érzékelik és elkerülik a területet.

Érdekesség: a seregély veszélytől jobban védve vannak azok a szőlő és gyümölcs ültetvények, amelyek közelében erdő található. Az itt élő ragadozó madarak (különösen a sólyom, karvaly és a héja) a seregélyek egyetlen hatásos riasztói, ezért ezeket a táblákat inkább elkerülik a seregélyek.

Vonatkozó jogszabályok:
A 18/2008. (VI. 19.) KvVM rendelet a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról,a fokozottan védett barlangok köréről, valamint
az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről szóló 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet módosításáról szóló 18/2008. (VI. 19.) KvVM rendelet (a seregélyek védettségéről és riasztásának szabályairól)